www.reikitanfolyamok.hu www.reiki.org.hu
www.mature-reiki.hu   
www.usui.hu


   

Publisher: Sipi46   Bp
Web mindenes: Sipi

  •  

     

    A MaTURE Reiki Mesterei

     Mindnyájan az Usui Shiki Ryoho átadási vonalon vállalták a Reiki tisztán megőrzését, átadását és

    valamennyien ragaszkodnak a tradicióhoz az alábbiak szerint:

    • Élő tanátadási vonallal rendelkeznek Mikao Usui Mesterig visszamenően
    • Csak a Reiki 4 szimbólumát használják
    • Tisztán kapták-tisztán adják.
    • Változatlanul őrzik a behangolási eljárást, úgy adják tovább
    • Elfogadják és gyakorolják a Mester-Tanítvány viszonyt
    • Tanítványaikkal egyenként is foglalkoznak.
    • Minden fokozatot csak az arra megérett személynek adnak meg.
    • Betartják a megkötött együttműködési megállapodást
    • Minden mester csak önmagának és a reiki tradíciónak tartozik felelősséggel -- más mesternek, csoportnak nem

    Céljuk a Reiki tisztán megőrzése és továbbadása a mai viszonyok között is.

    Elfogadjuk legalapvetőbb tradíciónak az élet elvét:  Ami létezik, annak joga van létezni.  Ebből következően:

    • tudjuk, ha valaminek nincs joga létezni, meg fog szűnni magától -- nincs vele dolgunk
    • elfogadjuk más reiki irányzatok, másként gondolkozó mesterek létjogosultságát -- róluk csak a tanítványaiknak van joga döntést hozni

    Tradícionalitás  és fundamentalizmus a reikiben

    Mára – a történetileg kialakult iskolákon túl alapvetően három szemlélet figyelhető meg a nyugati reikiben.

    Takata vonalán kialakult „Nyugati Reiki irányzat”

    Ez az első irányzat Amerikából importált reiki New Age által befolyásolt szemlélete volt. Ez a reikiből kihagyta az Reiki Ryoho Gakkai zárt japán reiki irányzat álta kiadott Usui Hikkei módszereit, helyette Takata módszereit (Usui Shiki Ryoho) tanította, ami az idők során átalakuláson ment át az eredeti Hayashi mester által tanítottakhoz képest.  Kimaradt sokféle, az akkori nyugati ember számára feltehetően nehezebb, vagy kevésbé egyértelmű dolog (Gokai, Boszen, „vérkeringtetés”,  stb), illetve a Gassho és az általa képviselt buddhista meditáció gyakorlata. A hangsúly egy nagyon egyszerű és szabályozott kézrátételes praxisra helyeződött.

    Bővült viszont ez a gyakorlat számos, a nyugati élet helyzeteiben és helyzeteihez kialakult praxis-elemmel, reiki alkalmazási móddal, amelyek Japánban még nem voltak ismertek. Ezek közül azok, amelyek a gyakorlatban is beváltak, a reiki oktatás részévé lettek.

    Megjelentek, és meglehetősen eklektikus keveredésben a New Age olykor egymásnak is ellentmondó elvei és gyakorlatai, és egyes oktatóknál és irányzatoknál teljesen el is torzították a reiki eredeti (sőt primer amerikai, értsd Takata-féle) változatát is. Jelenleg ez a nyugati reiki, az elvek és módszerek nagyfokú keveredését mutatja. Ez az egyik véglet, ahol hovatovább individuális kérdés, hogy ki mit nevez reikinek és tradícionalitásnak.

    „Fundamentalista” szemlélet

    Ahogyan a reiki valós történeti adatai egyre jobban hozzáférhetőek lettek, nem túl jellemzően, de kialakulóban van egy, jobb szó híján „fundamentalista” szemlélet, ami semmi mást nem tud elfogadni reikinek, mint ami a kezdeti években, Usui működése alatt ismert volt, illetve amit vélhetően a Reiki Ryoho-nál, a Reiki Gakkai-ban elfogadnak, Japánban. Csak az Usui által használt néhány kézpozíciót tekintik hitelesnek, hangsúlyt fektetnek a Gassho meditációra, a Gokai-ra, a Meiji versekre, A Gakkainált használt „mágikus”, néha bonyolultnak tűnő technikák használatára, csak a gyógyítás fontosságának a kiemelésére és lehetőleg japán szövegeket használnak, és teljes mértékben elutasítják mindazt, amivel a nyugati reiki gyakorlók tapasztalatai alapján a II. világháború után gazdagodott a reiki eszköztára. Elutasítják, hogy a reiki gyakorlók a reiki mellett más gyógyító-segítő módszert is használhassanak. A fundamentalizmus gyakorlatilag megtagadja a reiki fejlődőképességét, és megrögzíti azt egy lassan száz éve volt állapotában. (Talán egy ilyen merev felfogás miatt jelenhettek meg nacionalista hangok a II. világháború előtt a Gakkai szervezetben – amelyek miatt Hayashi is kivált tőlük.)

     Mivel azonban a Gakkai nagyon kevés anyagot engedett közzétenni, nyugati tanítványokat mindezidáig nem fogadnak, illetve a beavatási rendjüket sem ismerjük, a fundamentalista irányzat hívei sokkal inkább elképzelésekre támaszkodnak, mint átadott tanításokra és tényekre. A Reiki Ryoho Gakkai által beavatott reiki mester nincs Nyugaton, így Magyarországon sem, így gyakorlatilag az Usui Shiki Ryoho irányzat beavatásával adják tovább a reikit, azaz - szándékukkal ellentétben - mégsem a „tiszta” Reiki Ryoho-t képviselik.

     

    Magyar Tradicionális Usui Reiki  Egyesület irányzata

    A tradicionalizmus másik felfogása támogatja és elfogadja a szintézist is. Megtartja, illetve visszaállítja az eredeti átalakulásmentes, a Takata mester által továbbadott és Nyugaton elterjedt  Reiki alapvető módszereit, és azokat az új módszereket a reikiben, amelyek a mai nyugati ember problémáira és élethelyzeteire tudnak segítséget adni, (például a mai pszichoszomatikus felfogást, természetgyógyászati módszerek komplex alkalmazását a reiki mellett stb.) Igyekszik kiszűrni a New Age zavaros gondolati hatásait és spirituális praktikáit.

    Emellett törekszik integrálni, újra megtanítani a nyugatra mindeddig nem átjött módszereket, technikákat és nagyobb szerepet adni az eredeti szellemiségű gyógyításnak és spiritualitásnak, meditációnak, buddhista szellemiségű (de a ténylegesen buddhistává válást nem megkövetelő) segítő-gyógyító mentalitásnak.

    A nyugaton megjelenő mai japán tanítók (pl.a Jikiden Reiki irányzattól) ezt az eredeti hagyományokra alapozott, de a mai nyugati ember felfogását és igényeit, illetve az újabban kialakult (és működőképes) gyakorlati reiki-módszereket is használó felfogását – azaz a reiki élő és fejlődőképes mivoltát – elfogadják és elismerik.

    Figyelemmel kísérve a világban ma játszódó szellemi folyamatokat, mindhárom felfogás megjelenését teljesen természetes fejleménynek tekinthetjük, de a tradicionalitás és korszerűség szintézise (fejlődőképes, bővülő tradíció) látszik a legéletképesebb útnak, amelyet a Magyar Tradicionális Usui Reiki  Egyesület képvisel.   

    Kövesi Péter


    Porosz Tibor:  A reiki tradíciója

     

    Mióta ismertté vált, hogy a világban sokféle (és olykor nagyon eltérő) módszer nevezi magát reikinek, napirenden van a reiki tradícióinak kérdése. Mivel nyugati világunk sokszor inkább rombolja, mint építi a tradíciókat, vagy azt hiszi, bármikor teremthet hagyományt, néhány gondolattal szeretnénk az eligazodást segíteni:

    •         egyrészt a spirituális tradíciókról
    •         másrészt konkrétan a reiki  tradíciójáról.

    Minden tradíció létérdeke, hogy meghatározza önmagát és viszonyát más hagyományvonalakhoz.

    Miről is szól egy tradicionális szellemi tanítás? A cél mindig a lét magasabb szintjeinek elérése, bizonyos testi-lelki-szellemi gyakorlás révén, vagy egyszerűen a Tan-ba vetett feltétel nélküli hit és bizalom által. Egy pozitív irányultságú tanítás célja mindig a re-ligio[1] (nem a hétköznapi vallások értelmében!), azaz a visszatérés valami magasabb létállapotba, egyesülés a létezés/tudatosság magasabb szintjeivel.

     

    Minden tanítás ehhez ad egy sajátos utat, filozófiát és/vagy gyakorlati rendszert. Minden tradíció két részből áll: egyik része az alapeszme, a másik a megvalósítás útja.

     

    Az alapeszme megfogalmazása jellemző a tradíció egészére, és bár a később létrejövő  irányzatok eltéréseket tartalmazhatnak mind az elméleti/vallási/filozófiai, mind a megvalósítás módjában, az alapok elfogadása a tradícióhoz tartozás alapja. Egy központi tanításon belül sokféle hagyományvonal keletkezhet, amelyek egyaránt tartoznak a központi vonulathoz és saját iskolájukhoz. Például a kereszténységhez tartozó egyházaknak különböző tanításai, rituáléi, imái stb. lehetnek, de mind megegyeznek Jézus küldetése, a megváltás stb. kérdéseiben.

    A tradíció része az alapelvek (dogmák) meghatározása. Ez egyszersmind a határok kijelölése és a más tradícióktól való elkülönülés rögzítése is.

     

    A tradíciónak mindig van egy elindítója, alapító mestere. A tradíció alapja, hogy az ő személyét és tanítását az iskola alapként elfogadja. Az alapító mesterek a történelem folyamán magas szellemiségű, megvilágosodott gyakorlók/tanítók, vagy kinyilatkoztatást kapott személyek. Tekintélyük a tradíció követői számára megkérdőjelezhetetlen. Az alapítót követő tanítók/mesterek új tanításokat hozhatnak, de ezek egyrészt nem kérdőjelezik meg az alaptanítást (pl. egyetlen buddhista iskola se vonja kétségbe a négy nemes igazságot), másrészt nem helyezik az alapítónál magasabbra saját magukat.

     

    A tradíciókban tehát szakrális hierarchia van (fokozatok rendszere), és átadási/tanítási vonalak léteznek. A tradícióhoz csatlakozni csak ezeken keresztül lehet, és általában a legalsó fokon kell mindenkinek kezdeni. Ezek megkerülésével senki sem tartozhat egy hagyományos szellemi iskolához, ahogy keresztelés nélkül se lehet valaki egy keresztény egyház tagja.

     

    A felvétel, csatlakozás bizonyos rituálékon keresztül történik: keresztelés, menedékvétel, fogadalomtétel, beavatás (a rendszer erre felhatalmazott tagja segítségével). Ennek elkerülésével sem beszélhetünk a hagyományvonalhoz tartozásról.

     

    A tradicionális iskolák saját testi-lelki-szellemi gyakorlatokat, praxist dolgoznak ki. Ezek a történelem folyamán sokat változnak a kornak, tájnak, átadási vonalnak a függvényében, de ugyanazokat az alapeszméket szolgálják.

     

    Fontos eleme a hagyományos rendszereknek a mester-tanítvány viszony is. A mester felelősséget vállal a tanítványért, mindaddig, amíg az az ő tanítványa. A tanítvány megbízik a tanítóban, képes rábízni magát. Ebben a kapcsolatban a tanító sohasem önmagát, hanem a Tan-t testesíti meg, ezért nem alakul ki személyi kultusz körülötte. Ezt a mozzanatot a nyugati tanítványok (és gyakran a mesterek is ) hajlamosak félreértelmezni. A tanítvány nem a tanítónak engedelmeskedik vakon, hanem az általa megtestesülő tanítást követi teljes bizalommal. A tanítónak joga van elfogadni vagy elutasítani a tanítványt, a tanítványnak joga van más mesternél vagy más úton folytatni a tanulást. A tanító fő jellemvonása a szerénység és az alázat, ugyanúgy a tanítványé is. A tanítvány nem akarja túlszárnyalni a mesterét. Bár elvileg minden tanítványból lehet mester, ennek az útja a hierarchián (fokozatokon) keresztül szigorúan rögzített, csakúgy, mint a feljebb lépés követelményrendszere.

    Nézzük meg tehát, hogyan néz ez ki a reiki esetében!

    A Reiki Ryoho név szellemi módszert, szellemi gyógymódot jelent. Usui Mikao, az alapító mester megfogalmazása szerint a cél a test és lélek gyógyítása. A reiki „a boldogság meghívásnak titkos módszere”, „minden betegség szellemi gyógyszere”. Másként fogalmazva: visszatérés az Egy-ség, egészség, harmónia szeretetteljes állapotába, a tudat eredendő tiszta állapotába. A reiki egy ehhez vezető sajátos út, amely az alapító szerint sajátos, egyedi, mással össze nem téveszthető módszer. A reiki felfogása határozottan különbözik a „minden azonos, minden energia egyforma” New Age felfogástól. A reiki az Egyetemes Létezéssel, annak energiájával való összeköttetést, illetve annak közvetítését jelenti.

     

    A reiki nem vallás vagy filozófia. Nem tantételek vagy hitelvek gyűjteménye, sokkal inkább gyakorlati rendszer – és szellemi iskola is egyben. Bár a szellemi iskolák hisznek valami transzcendens, emberi tudattal meg nem érthető transzcendens (személyes vagy személytelen) létezésben, a reikit materialisták, ateisták is gyakorolhatják, amennyiben az élethez való pozitív hozzáállás jellemzi őket és hisznek a szeretet, segítőkészség, humanitás erejében. Minden, a reikit egyes vallásokhoz kötni kívánó felfogás téves, hiszen az egyetemesség korlátozását jelentené. A reiki nyitott minden pozitív szemléletű vallás, filozófia és azok követői felé.

     

    Usui Mikao sensei a reiki alapító mestere, valamennyi hiteles és tradicionális reiki vonal kiindulópontja. Csak azokat a reiki tanítókat és gyakorlókat fogadjuk el a hagyomány követőinek, akik a létező átadási vonalakon keresztül, élő mestereken keresztül kapták meg a reikiben kötelező beavatás(oka)t, fokozatokat, illetve a tanításra való felhatalmazást. A reikit nem lehet könyvből, hallomásból, vagy távoktatással megtanulni és senki sem születik reiki beavatottként.

     

    A reiki hierarchiáját a fokozatok rendszere jelenti. A reiki útján való elindulás bárki számára lehetséges. Bár nem pontosan egyeznek meg minden átadási vonalnál, az adott vonalnál elfogadott követelményeket, a fokozatok számát (3 vagy 4), illetve a hozzájuk kötődő egyezményes időbeli és egyéb követelményrendszert be kell tartani. A reikit csoportos vagy egyéni formában is lehet tanítani. A reiki megengedi ezek anyagi ellentételezését (áldozathozatal), de tiltja üzleti érdekek kizárólagossá tételét.

     

    A reiki praxisának magját az energia közvetítése adja, amelynek létezik (meghatározott módszerek szerint történő) közvetlen kézből (kézrátétellel vagy érintés nélkül, ütögetéssel, simogatással, masszírozással stb.), távolról, gondolati úton történő, illetve szemen, szájon stb. át kisugárzott energiával történő alkalmazása.

    A reiki gyakorlatának részét képezik a szimbólumok, összesen négy, amelyekből a második fokozaton hármat, a harmadikon pedig egyet kap meg a tanítvány, illetve a szimbólumok bizonyos rituálékkal való alkalmazása.

    A gyakorlat részét képezi az Usui által megfogalmazott életelvek (Gokai) követése, illetve képezhetik azok rendszeres (mantraszerű) recitálása. Egyes iskolák kötelezővé teszik Meiji császár verseinek (Gyosei) recitálását, mások nem.

    A praxis része volt valamikor a meditáció (Gassho tartásban), amelyre jelenleg is hangsúlyt kellene fektetni. (Meditáció alatt nem a New Age képzelgéseire, illúziók teremtésére gondolunk.)

     

    A mester-tanítvány kapcsolat a mai nyugati világban érelemszerűen nem tudja a hagyományos keleti modellt követni, de változatlanul fontos eleme a reiki tradíciónak. Csak élő mesteren keresztül lehet a beavatást megkapni. A mester felelősséget vállal a tanítványért, mindaddig, amíg az az ő tanítványa. A tanítvány bizalma a tanítóban tulajdonképpen a reikibe vetett bizalom, amely megköveteli a módszerek folyamatos gyakorlását. A rekimester lehetőség szerint tartsa a kapcsolatot tanítványaival és segítse őket a gyógyulásban-gyógyításban és a szellemi úton. A kapcsolat és felelősség a magasabb fokozatoknál értelemszerűen egyre fontosabb, a tanítvány mesterré válása pedig csak a mesterével való szoros együttműködés alapján történhet, az alkalmasság sok szempontú, felelősségteljes mérlegelése után.

    A reikiben a mester szó nem feltétlen jelent spirituális mestert is, de a reiki iránt elkötelezett, felelősségteljes, saját spirituális és gyógyító tapasztalattal rendelkező tanítót mindenképpen.

     

    A reiki élő rendszer, tradíciója élő tradíció. A régi mesterek tanításához való szó szerinti merev ragaszkodás és személyük bálványozása holt tradícióhoz vezet. A reiki az egyetemes szellemiség talaján áll, az alapító és a régi mesterek tanításaira épül, de rugalmasan alkalmazkodik a változó világban változó problémákhoz. Az ismert kereteken belül új és még újabb módszereket és lehetőségeket fedez fel, azokat gyakorolja, és amennyiben működőképesek, beépülnek a hagyományba. Az alapok változatlanok, de a praxis (és csak az!) folyamatosan bővül, változik. Ez a túlélés záloga, hiszen a megmerevedett rendszerek előbb-utóbb elhalnak. A fennmaradáshoz viszont feltétlen szükség van a tradíciók ismeretére, azok rögzítésére.

     

    A nyugati reikiben tapasztalható számos anomália oka a tradíciók nem ismerésében vagy figyelmen kívül hagyásában, nem megfelelő emberek mesterré avatásban, illetve ezek ismerethiány és egoizmus vezette működésben keresendő. Az alapfeltétele a visszásságok megszüntetésének, ha a reikit megkülönböztetjük az azonos néven jelentkező, de nem a reiki tradícióját követő irányzatoktól, és csak a tradíciókat követő iskolákat fogadjuk el reikinek, és erről az érdeklődőket is tájékoztatjuk.

     

    (Porosz Tibor 1993-as írása alapján)

     


    [1]   A latin religio szót vallásnak fordítják, szó szerinti jelentése: újraegyesítés.